Ez minden, amit adhatok

Ma láttam őt, és magával ragadott

De nem tudtam rá zúdítani a szó zuhatagot

Megnémultam, el állt a szavam,

Egyszerűen csak nézni akartam

Csillogott, fénylett, magasan szárnyalt

S, ez mind-mind engem árnyalt

Tökéletes, mindene ott van

S, előttem ellibbent lassan

De én csupán egyszerű ember vagyok

Túl egyszerű, csak magamból adhatok

Nem vagyok gazdag, csak a lelkem adhatom

Mert nekem az a legféltettebb gyémántom

Félek valami elromlott bennem

Nem érzek itt belül semmit, nem dobog a szívem

Szürke fény fátyla libben meg egy percre

S, bele tekintek magános szívembe