Körbe nézek, de mást látok, mint eddig
Ha tekintek, mélyebbre látok, egész a szívedig
A kor, melyben tengődnek e napok....
Imával várom a szebb holnapot
Őszbe vegyült az élet, a szívemben is érzek talán egy kis szürkét
De nap mint nap színezi valami az élet galád percét
Monoton, ugyanaz, semmi nem változik
Ilyenkor a lelkem vissza emlékezik
Boldog voltam, vagy csak inkább az akartam lenni
Fel akartam folyton a fagyott szíveket melegíteni
Hányszor sültem fel, mert, mert ....
Az élet számomra még számos titkot rejt
Okkal történik minden, ezt tudom és hiszem
Nem lehet, hogy kárba vész az én szerető szívem
Fénylik ott fönn egy csillag, az mutatja utam
S, ha elmegyek remélem, lesz ki ismeri majd a szavam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése