Tündérek fénye táncra kél
Lágyan suhan, halkan a szél
Csendes minden, egyedül didergem
Még körül tekintek e sötét éjen
A város kihalt, a város néma
Lakói igaz álmukat alusszák puha ágyukba
Őszi szellő borzolja a még zöldellő fák lombját
A virágok a dézsákban már a nyarat siratják
Fényesen tekint le a hold odafentről erre a városra
Megüti fülem a nehéz csöndben egy távolról zengő muzsika
Mulatnak még valahol e késői órán
S, egy megriadt macska szalad előttem kissé sután
Halk léptekkel tovább szemlélem ezt az éji csodát
S, tudom hiába mondom, de szeretem ezt a mesebeli kis városkát
Felkél a nap, s lustán nyújtózik
S, ez, az őszi éj mindegyre tova tűnik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése