2017. május 16., kedd

Remény

A perc múlik, de a pillanat örök
Remélem holnap láthatlak, mert beleőrülök
Minden másodperc, amit nélküled töltök
A szívem hangosan, nagyokat dübög

Remélek, próbálok remélni
S, nem a gyomromat szétfeszítő érzéseknek hinni
Nem tudnám elviselni, nélküled tényleg nem
Olyan magányos és keserű lenne az életem

Bízni próbálok, bízni a legjobban
Ebben a boldog és örömteli pillanatban
Nem lehet ez a vége, nem lehet ennyi
Én csak én vagyok, de boldoggá tudnálak tenni

Csak egy fiú vagyok, álmokkal és reményekkel tele
Valaki, akinek fontos a te szíved szeretete


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése