2016. augusztus 29., hétfő

Álmodozom!


Álmodozom!
Bizony rólad csillagom
A szívemnek eddig is sokat jelentettél
Ahogy a semmiből, amikor igazán kellett mellettem teremtél

Feltűntél a szememben
Te lennél akit kerestem ?
Bizonytalan voltam egykor
Mert szívemben nagy volt a nyomor

De te nap-nap után magad adtad
S, zakatoló szívem, mind egyre gyógyítottad
A kétségek a keserű múltba vesznek
Most már tudom, te vagy az, akit sokan keresnek!

Rád találtam, a lelkem is szárnyra kapott
S, a sötét mélységből kitalálhatok
Mert mélyre süllyedtem a bánatban
De rád találtam, te rád, és nem csak az álmaimban

Jobban hasonlítunk, mint azt mertem remélni
Nem akarok többé a múltra emlékezni
Akarom feledni azokat a napokat
A még most is a fülemben csengő beszédfoszlányokat

Te vagy az, akit magamhoz akarok ölelni
Aki mellett jóban és rosszban is ott akarok állni
Te vagy az, akinek a kezét nem akarom elengedni
Akit egészségben és betegségben is mindörökké fogok szeretni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése