Bence versei
Oldalak
- Főoldal
- Magamról
- Kik az ihletői verseimnek?
- Botond kalandjai
- Tiszta szívből
- Árvácska
- Fénylő csillag
- Tragédia
- A kékszemű lánynak
- Göndör barna fürtök
- Örök Pesszimizmus
- Szikra
- Barackfa virág
- Van benned valami...
- Anna Dorottya Kalandjai Dél-Amerikában
- Huszonkettő
- Ez valami más
- Gondolataim
- Bakkancslista
- Kapcsolat
2017. augusztus 13., vasárnap
2017. július 27., csütörtök
2017. június 20., kedd
2017. június 15., csütörtök
2017. május 22., hétfő
Fohász
Vigyázz rá és add meg neki
Azt kívánom, hogy igazán boldog tudjon lenni
Áld meg Őt Uram sok jóval és széppel
Sok vidám és életre szóló emlékkel
Legyen egészséges és ne legyen soha semmi baja
Váljon valóra minden dédelgetett álma
Megérdemli, hogy mindene meglegyen
Add meg neki, hogy örömteli élete legyen
Tudjon bízni és hinni benne
Hogy van olyan ember, aki érte mindenre képes lenne
Akire tud számítani és a bajban is ott állna
Akinek fontos lenne, hogy ne legyen teljesítetlen kívánsága
Istenem, én drága Istenem, teljes szívvel kérlek
Tudd, hogy tisztellek, s féllek
De tedd meg ezt most nekem, hogy nyugodt legyen az álmom
Kérlek, hogy teljesítsd hát kívánságom
2017. május 17., szerda
Zokogom egyre
Kitártam a szívem és összetört újra
Nincs az a ragasztó, ami összetartsa
Csalódtam, nem másban, ismét magamban
Nem vagyok rá méltó, amit érdemeltem, végre megkapjam
Nincs az a ragasztó, ami összetartsa
Csalódtam, nem másban, ismét magamban
Nem vagyok rá méltó, amit érdemeltem, végre megkapjam
Elárasztják arcom, apró könny cseppek
S, elő törnek belőlem a veled töltött emlékek
Az érzések, melyeket akkor éreztem
Mikor az időmet veled tölthettem
Fáj, fáj itt legbelül a szívem helye
S, azt mondják rám halkan - ennek elment az esze
Mert könnyeim hullnak a napszemüveg alól
Amerre zúg a vonat, madárka dalol
S, csak ülök, magam elé meredve
Mind egyre, célomhoz közeledve
Alább hagy az érzés, majd újra erőt vesz rajtam
Néhány napja még rólad álmodoztam
Fohászkodtam, esténként kértem az istent
Adjon meg számodra mindent
Adjon erőt, kitartást, s segítsen nekem
Hogy sorsom végre a kezembe vegyem
S, lám nincs segítség, kopár és durva
Ahogy a sors az utam osztja
Zengik az angyalok az én zeném ott fent
Mert a fátyol az út végén meglibbent
Kétely
Gyötrődöm, gyötrődöm már egy ideje
Azt tudhatja ezt csak, akinek hasonlóan magányos a szíve
Itt van, itt van ő, az a bizonyos valaki
Akinél egy ember sem tudna jobb társat kívánni
Úgy érzem fényévek választanak el tőled
S, vége, ennyi, itt megáll a történet
Megpróbáltam, nem is csak próbáltam, meg is tettem
Nem volt még soha senki, akit ennyire szerettem
Veled szeretnék lenni, folyton veled és melletted
Én lennék a férfi, aki mellett soha nem kellene félned
Át szeretnélek ölelni, megfogni a kezed
Magamhoz szorítalak és megvédelek
Egy dolgot kérnék viszonzás képpen csupán
Szeress - ez az, amit e szív kíván
Tudom, hogy nehéz és ez egy hatalmas dolog
De nem volt még soha senkim, és úgy érzem belepusztulok
Félek, hogy túl nagy, amit kérek
Mert ezer sebből vérzek
S, te a szíved már másnak adtad
S, nincs semmi okod, hogy az én szívem válasszad
Előbukkantam a semmiből
Itt áll velem szemben egy őszinte tükör
Barátságos, őszinte és meleg szívű vagyok
Nem tennék soha semmit, amivel neked fájdalmat okozhatok
Én csak én vagyok, ennyi és semmi
Csak egy fiú, aki téged teljes szívével tudna szeretni
Még itt vagyok, holnapig biztos
Elmondtam már mindent, ami most fontos
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)